Unger-ház, Múzeum krt. 7.

Az V. kerület legforgalmasabb részén, az Astoriánál található az úgynevezett Unger-ház, Budapest talán legszebb, romantikus stílusú épülete. Ybl Miklós, a tervező, de valószínűleg Unger Henrik, az építtető is forognának a sírjukban dühödten, ha tudnák, mi lett ebből a csodálatos házból. Egy romhalmaz. Ilyen ronda állapotban nem  egy átlagos lakóépület sincs a környéken, nem hogy egy műemlék. Pedig ez a ház lehetne a kerület és Budapest egyik gyöngyszeme, látványossága. A csodálatos kőfaragások és díszítések, a griffes erkélyek és az árkádos udvar mellett külön ki kell emelni, hogy itt még megmaradt a régi fakockás kapu-átjáró burkolat is, ami nagy ritkaság!!! Az 1852-ben épült ház 1956-ban kapott emléktáblát, amin jelzik műemlék voltát. De nem csak ez a márványlap van méltatlanul elhanyagolt állapotban, hanem az egész épület. Kívül-belül romos, rohad, koszos és pusztul. Szégyen ez az V. kerületre nézve, bár nem ez az egyetlen szégyene! 

Vörösmarty tér

Egyáltalán nem volt rossz ötlet anno, amikor ezt a trafóházat (vagy mit) beöltöztették ebbe a szép köntösbe. Az viszont már gáz, hogy hagyták ilyen rondává és igénytelenné válni. Az egyik kép hiányzik, évek óta képtelenek voltak pótolni, illetve tisztítani a jobb napokat látott oszlopszerű házikót. Sem az önkormányzat, sem a teret birtokló intézmények és üzletek nem vették a fáradságot arra, hogy valamilyen módon régi fényébe újjáállítsák ezt az egyébként turistacsalogató, és várostörténeti szempontból is érdekes látványosságot? Szégyen ez rájuk nézve! Igénytelenné válik ettől a város, a kerület és a tér. Balkánivá.

Párizsi udvar

A valaha csillogó, gazdagságot és bőséget sugárzó Párizsi udvar már a múlté. Jelenleg egy teljesen elhagyatott, lepusztult, szomorú műemlékké vált. Semmi nincs benne, csak a kiürített boltok emlékeztetnek arra, hogy ez a hely valaha jobb napokat látott. És bár még mindig benne van minden Budapest útikönyvben, az idelátogató turisták valószínűleg nagyot csalódnak a látványban. Látszik, milyen gyönyörű volt egykor, és még mindig csodálatos a mesteri megmunkálása a mennyezetnek, a portáloknak, de sajnos szomorú gyönyörűség ez. Már csak azért is, mert ez a századfordulóról egyetlenként megmaradt passzázs. Érthetetlen, hogyan hagyhattak egy ilyen csodálatos műemléklet idáig jutni! Nem tudom, mi az oka annak, hogy így kiürült, de félek - többek között az is - hogy iszonyatosan magasak voltak az üzletek bérleti árai. Én pedig nehezen értem meg, miért jobb az, ha a magas árak miatt üressé, lakatlanná válnak boltok, helyiségek, mintha a bérleti díjat csökkentik, és ki tudják adni a helyiségeket. Nem vagyok egy gazdasági szakértő, de még én is ki tudom számolni, melyik esetben lesz több bevétele a városnak, a kerületnek. (És ez nem csak a Párizsi udvar boltjaira vonatkozik, de Budapest összes üresen álló üzlethelyiségére!) Ám ha ennek a pusztulásnak más oka van, az még nagyobb szégyen! Hallottam azt is, az önkormányzat el akarja adni az egész épületet a passzázzsal. Már régóta. Lehet, ezért ürítették ki. De ez sem normális dolog. Pusztul benne minden.

Ilyen volt a Párizsi udvar a két századfordulón:

Zsidó-negyed

Van nekünk egy Zsidó-negyedünk. Így hívják az Andrássy út - Teréz krt. - Rákóczi út - Károly krt - Bajcsy-Zsilinszky út által határolt területet. Ez a világörökség része. Aki veszi magának a fáradtságot és sétál egyet ebben a negyedben, az biztos, hogy egy időutazáson érezheti magát. Egyszerre szép és szomorú, meghitt és fennkölt, régi és modern. Nem véletlenül látni itt mindig turistákat bóklászni utikönyvekkel, meg-megállva házak előtt, kattogtatva a fényképezőgépeket. Büszke vagyok, de mégis közben rettenetesen szégyellem magam. Mert Budapestnek ez a csodálatos, hangulatos, történelmi része annyira el van hanyagolva, hogy az már fáj. Nem mondom, van varázsa a lepusztult házaknak, az omladozó falaknak, de csak egy határig. A koszra, szemétre, a graffitikre, az odanemfigyelésre viszont nincs mentség. A környéken semmi nincs, ami megmutatná az egykor itt élők nyüzsgő életét, a szegénységet és a gazdagságot, a zsidó identitást és vallást. Nincs múzeum, nincs emlékház, nincs ajándékbolt, zsidó kulturális központ... Pontosabban egy múzeumot találtunk, amiről azt sem tudtam eddig, hogy létezik. Ez az Elektrotechnikai Múzeum a Kazinczy utcában. Úgy tűnik, a bédekkerek megemlítik, mert vagy három turistacsoportot láttunk, akik be akartak menni, sikertelenül. Zárva volt.

A Zsidó-negyedben található Gozsdu-udvar külön bekezdést érdemel. Nem igazán tudtam eldönteni, a szépen felújított épületegyüttesben még folyik a munka, félbehagyták, vagy már elkészült, csak még nincs benne élet. Mindenesetre olyan halott, hogy az már fáj. Pedig van benne fantázia, vannak üzletek és vendéglátóhelyiségek, nyitottak, kiadók, zártak egyaránt. Lehetne itt élet, kulturális központ, kedvelt találkozóhely.

Deák tér

Nem a Deák tér az első olyan hely, ahol azt látni, valakik szépen kiszedték vagy levágták a téren elhelyezett virágokat. A Margitszigeten múltkor tövestül-györkerestül lopták el a dísznövényeket. Itt pedig valaki csokrot szedett a tulipánokból. Tényleg nem értem, külföldön vajon miért nem látni ilyet?

Liszt Ferenc tér

Igaz, Húsvét vasárnapján fényképeztem a Liszt Ferenc téren, de sajnos nem csak ünnepnap van errefelé ilyen szemét sokszor. Az rendben van, hogy a szemeteskocsihoz alkalmazkodni kell, az meg nem jár minden nap, de azért szerintem az itt lévő vendéglátóhelyek érdeke is, hogy tiszta és rendezett képet mutasson a környék. Nem hiszem, hogy nagyot tévednék, ha úgy gondolom, volna miből közösen finanszírozni a tértakarítást, mondjuk reggel és délután folyamatosan. Az valahogy olyan európai lenne. Miknden tekintetben.

Andrássy út

Az Andrássy út. Elegáns, szép, kedves. Sőt, csillogó, hiszen ide költöztek a megfizethetetlen árak boltjai. Kár, hogy ezt lerontja a már hosszú idő óta bezárt üzletek, az elhagyatott és lepusztult házak, az összefirkált kapualjak látványa. Én elhiszem, hogy az önkormányzat (vagy a kerületi vagy a fővárosi) meg akar gazdagodni a bérleti díjakból, de nem kellene azon elgondolkodni, hogy inkább legyen olcsóbb annak az boltnak a bérlete, de legalább legyen kiadva? Nincs rondább és szomorúbb látvány a tömegesen bezárt üzleteknél!

Tábla a várban

Ez kész röhej.

Október 6. utca

Az Október 6. utca is lehetne egy hangulatos és kiülős része Budapestnek. Ráadásul egyenesen a Bazilikához vezeti a turistákat és a helyi bolyongókat, ami egy plusz értéke lehetne. Kár, hogy itt is több van a kocsiból, mint helyből, a járdák keskenyek. Az autók nagy része fél kerékkel a járdán áll. Az a kevés étterem, kávézó, amelyik kitett asztalokat és székeket az utcára, nem elég első fecskének. Inkább szomorú lesz ettől a környék, főleg, hogy itt is látni a túl magas üzletbérletek hatását. Sokkal több a bezárt, bolt, összefirkált, teleragasztott, elhanyagolt portál, mint a működő vállalkozás.

Terek, amelyek többet érdemelnek

Hold utca - Szemere utca - Báthory utca

Ehhez hasonló terecske van Prágában is, a Zsidó-negyed közepén. Csak ott nem parkolónak használják, hanem pihenő parkocskának. Ez a hely is gyönyörű lehetne, ha az autók helyett zöld tér, kiülős cukrászdák, kávézók, éttermek népesítenék be a helyet. Zöld fű, középen kisebb park padokkal. Arról nem is beszélve, a Batthyány-örökmécses is méltóbb helyen állhatna, ha ezt a területet rendeznék.

Kammermayer Károly tér

Párizs tele van ilyen helyekkel. Ha külföldön járunk, sikítunk a gyönyörüségtől, ha rálelünk egy ilyen hangulatos terecskére, ami hangulatos és régi házak között húzódik meg. Csak külföldön valamiért ezt úgy csinálják, hogy hagynak helyet és teret a szépségnek, a hangulatnak. Itt is az zavar be, mint máshol. A tér igazából parkoló, elnyomva annak minden szépségét és báját.

Madách tér

Leszámítva a most ott folyó építkezést, azért a Madách tér is többet érdemelne annál, hogy csak parkolóként hasznosítsák! Mondjuk arra kíváncsi lennék, miért nem gondolt arra senki, hogy az útépítéssel egyidőben földalatti parkolót alakítsanak ki a környéken. Jó nagyot. És korlátozzák a felszíni parkolást!

Anker-köz

Bár ez nem tér, de lehetne az is. Az Anker-köz a belváros egyik legérdekesebb, legígéretesebb helye. Ha én városépítő lennék, ide könyvesboltokat telepítenék, padokat, hangulatos, zölddel beültetett, kulturális területet hoznék itt létre. Egy olyan helyet, ahol tavasszal és nyaranta kisebb előadások is lehetnének, felolvasó estek, irodalmi beszélgetések. A könyvesboltok mellett kisebb kamaraszínpadokat, igényes kézműves boltokat csalogatnék ide. Megszüntetném a járdát és az úttestet, autó már régóta nem hajthat itt be úgysem, és mégis kibírta a város.

Margitsziget

Persze tudom, a Margitsziget nagy és sokan vannak rajta. A sok ember nagy szemetet termel. Ám éppen ezért nem ártana, ha területnek lenne egy állandóan tevékenykedő brigádja, amelyik ezt a koszt  összeszedi. Persze az odalátogatók is vigyázhatnának a tisztaságra, ám sajnos az embert olyan, ha maga körül hónapos, rohadásnak indult szemetet lát, nem veszi fel azt sem, amit elejt.

De ha csak a szemét lenne itt a legnagyobb probléma! De nem az. Sajnos a Margitsziget olyan, mint akivel egyáltalán nem törődnek. Minden kopott, minden rohad, minden pusztul, minden töredezik és málik. A sziget büszkesége, a szökőkút egyszerűen megdöbbentő állapotban van. A régen (még a gyerekkoromban) hangulatos és gyönyörű lugasos kis tér mára egy megkopott, és szomorú látványt nyújtó terület. Az egykor vizet tartalmazó medencében már évek óta nincs víz, a medence pereme és a körülötte lévő kövezett összetört és elhanyagolt.

De nem ez az egyetlen víz nélküli medence. Van egy közvetlenül a sziget luxusszállodájának "orra előtt" is. Szép látvány lehet az ott lakóknak. Nem hinném, hogy a hotel tulajdonosainak oly' nagy áldozattal járna ennek felújítása, rendbetétele.

A másik, a modernebb szálloda környékén is elég ramaty a helyzet. Olyan, mintha mintha a tulajdonosok csak azzal foglalkoznának, ami a kapukon belül van. Holott a vendégek azt is látják, mi van kívül. Arra pedig senki nem lehet büszke.

És hogy a sziget nem csak azért mutatott ilyen szomorú képet, mert tavasz van, és a tél tönkretette a környezetet, álljon itt pár, tavaly nyári fotó is. A helyzet akkor sem volt rózsásabb!

Budai Vár és a Király lépcső

Ez itt a Budai Vár. Az a hely, ahova biztos, hogy minden hazánkba látogató turista elsétál. A kirakatban szép és romantikus, ám sajnos be lehet látni a díszletek mögé is. Az pedig nem csak lehangoló, hanem szégyellni való. A sikló melletti kis sétaút, ami a köztársasági elnök palotája valamint a vár alatt visz le az Alagútig, az Budapest szégyene. Szeméthegyek mindenfelé, összefirkált falak, széteső lépcsők és összetört burkolatok.

Tavaly már végigjártuk egyszer ezt az utat, akkkor a helyzet még borzalmasabb volt!

Erzsébet tér

Erzsébet tér. Borzasztóan koszos, elhanyagolt. Pedig nem így indult! Csak ha valamiből olyan központot csinálnak, ahol fiatalok ezrei tartózkodnak napközben és este, akkor azt a helyet takarítani kell, arra a helyre vigyázni kell, jobban oda kell figyelni rá. Az a rengeteg szemét, ami a teret szinte betakarja, nem egy nap és nem is kettő hozadéka. Ha ezt a helyetb rendben tartanák, ha lennének emberek, akik nap mint nap látványosan takarítanak, ha több lenne a szemetes és azt ürítenék is, az idejáró fiatalok is biztos nagyobb rendet tartanának maguk körül.

Jókai utca

Jókai utca, az Operaház próbaterme. Egy ilyen hely nem ilyen külsőt és környezetet érdemel. Állandóan körül van pisilve vagy hányva, tele van firkálva.

Bécsi utca

Ez az úgynevezett Fischer-ház, a Bécsi utcában. (A Petőfi Sándor utca folytatása). Ez az épület volt Buidapest első modern nagyáruháza, és tavaly volt 100 éves. Ám ünneplés helyett ítéletet kapott. Az V. kerület kibulizta a védettség eltörlését és le akarják bontani. Azért, hogy ide egy új áruház épüljön. Hogy kinek, az látszik a ház köré felhúzott óriásplakáton. Talán nem lebontani, hanem felújítani kellene a város egyik legszebb, igaz elhanyagolt és lerobbant épületét.

Jókai tér

Jókai tér, VI. kerület. Ez a tér Budapest szégyene. Szemben a turisták ezreit vonzó Liszt Ferenc tér, körülötte a csillogó Andrássy út, és a színházak sokasága. És itt van ez a nyomorult valami, ami sem térnek, sem parknak nem mondható, sokkal inkább egy koszfészeknek és hajléktalan tanyának. A bosszantó az, voltak tervek arra, hogy rendbetegyék, de ezt folyamatosan megakadályozta az évekkel ezelőtti kerületi ellenzék és zöld szervezetek. A beteg és allergiát okozó nyárfákat jobban védték, mint a lakókat és a környezetet. Hát, most így néz ki a Jókai tér.

Király utca

A Király utca Budapest egyik legszebb utcája...lehetne. De nem az. Bezárt üzletek, rohadó portálok, pusztuló műemlék épületek. Kár érte!

Király utca 25.

A Király utca 25. számú ház az utca legrégebbi épülete. Műemlék, 1810 körül épült, ám többször átépítgették. Ahogy ma kinéz, az szégyen!

Gyakorló utcai kiserdő

X. kerület, Gyakorló utca, Kiserdő. Az Árkád mögötti lakótelepen. Hajléktalanok élnek ott a lakótelep közepén, és akkora a szemét, hogy már nem látni az aljnövényzetet sem tőle. Évek óta áldatlan állapotok uralkodnak itt.

József nádor téri árkádok

Évek óta ilyen állapotban van a József nádor térnél található árkádok. A város szívében, a turisták szeme előtt. Bűz, mocsok, kosz, elhagyott üzletek és hajléktalanok. Pedig még így is látszik, milyen gyönyörű lehetne. Most viszont csak Budapest szégyene.